>

pszori.hu

Mindent a pszoriázisról

Betegségről

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 

A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakran előforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek. Ezek a kiütések a bőrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri.

A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbőrt támadja meg, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminőségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedő betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

A betegség számos különböző formában jelenhet meg, és azt az orvosok a hámlás, vörösség és az érintett testfelület nagysága alapján enyhének, közepesnek vagy súlyosnak ítélhetik. A betegség súlyosságát gyakran mérik klinikai kísérletsorozatok során a PASI (Psoriasis Area and Severity Index) elnevezésű, a pikkelysömör által érintett bőrfelületet és a betegség súlyosságát mérő objektív besorolási rendszer alapján, amely figyelembe veszi a vörösség és a hámlás mértékét és a foltok vastagságát. A PASI értékei 0-tól 72-ig terjednek, ahol a magasabb érték egyre súlyosabb eseteket jelöl.

A pikkelysömör súlyossága

Súlyosság Az érintett pikkelysömörbetegek (%) Az érintett testfelület (%) PASI-érték (max = 72)

  • Enyhe 75-80 <2 <10
  • Közepes 15-20 2-9 10-50
  • Súlyos 5-10 >10 50-72

 Ki kaphatja meg a betegséget?

 A pikkelysömör különböző formái a világon átlagosan minden ötvenedik embert érintenek. A betegség etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden embert megtámadhat. A pikkelysömör - bár bármely életkorban kifejlődhet - leggyakrabban a 15-35 év közötti személyeket sújtja. A pikkelysömörben szenvedők kb. 10-15% a a tizedik életév előtt kapja meg a betegséget, amely néha csecsemőknél is megjelenik.

 A pikkelysömör különböző formái

 A pikkelysömörnek számos jól elkülöníthető típusát különböztetjük meg, amelyek nem csak megjelenési formájukban különböznek, hanem eltérő kezelést is tehetnek szükségessé.

A bőr elváltozásával járó pikkelysömörfajták:

  • Pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 2%-a): A pikkelysömör nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idősebb betegekben fordul elő. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzője az elsősorban a kézen és a talpakon megvörösödött bőr.
  • Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 15-20%-a): A betegség ezen formája leggyakrabban gyermekekben fordul elő. Csepp alakú, nagyon vékony, változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.
  • Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 75-80%-a): Ez a pikkelysömör leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.
  • Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 1-2%-a): Ezt a betegségtípust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki.3
  • A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek kb. 50%-a): Ez plakk típusú pikkelysömör. A pikkelysömör vastagsága miatt nagyon nehezen kezelhető, mivel a szokásos krémek nehezen szívódnak fel.
  • Inverz pikkelysömör: A pikkelysömör ezen fajtája általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, megereszkedett mellek alatt, és súlyosan elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.

A bőrt nem érintő manifesztációk:

  • Pszoriatikus ízületi gyulladás (a pikkelysömöresetek körülbelül 23%-a): Az ízületi gyulladás olyan típusa, amely elsősorban a kéz, a láb vagy a nagyobb ízületek, pl. a térd, a csípő, a könyök és a gerinc gyulladásával és megduzzadásával jár. Merevséget, fájdalmat és ízületi károsodást okozhat. A pszoriatikus ízületi gyulladás a legtöbb esetben pikkelysömörrel jár együtt.
  • A köröm pikkelysömöre (az esetek akár 50%-a [a pszoriatikus ízületi gyulladásban szenvedők 80%-a])3: A betegség ezen fajtáját a körmökön található nagy, mély, szabálytalan elhelyezkedésű lyukak jellemzik. Egy tanulmány szerint a pikkelysömör a betegek 4%-a esetében először ebben a formában jelentkezik, de a körmök elváltozása előbb-utóbb a legtöbb betegnél bekövetkezik.

 

A pikkelysömör oka

Bár a pikkelysömör leírása a bibliai idők óta ismert, nem tudjuk pontosan, mi okozza a betegséget. A legtöbben úgy vélik, hogy a betegség kialakulásában genetikus okok is szerepet játszanak (a beteg 40?60%-ának családjában fordult elő korábban a pikkelysömör).1 Az is ismert, hogy különböző tényezők, így többek között a stressz, a bőr sérülései, bizonyos gyógyszerek és fertőzések is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a pikkelysömört.

Sok éven át úgy gondolták, hogy a pikkelysömör elsősorban a bőrsejtek betegsége. Később azonban észrevették, hogy az immunrendszer működését elnyomó különböző gyógyszerek hatására javult a pikkelysömörben szenvedők állapota. Azt is megfigyelték, hogy a T-sejtek (a fehérvérsejtek) működését gátló ciklosporin hatékony a pikkelysömör kezelése során. Ez alapjaiban módosította a betegség kialakulásának okairól vallott nézeteket. Mára bebizonyosodott, hogy a T-sejtek jelentős szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az immunrendszer, amely normális esetben védi a szervezetet a külső behatolók ellen, hibás parancsot kap, amely következtében az egészséges bőrsejteket támadja meg. Ez a hiba felgyorsítja a bőrsejtek növekedési ciklusát, és a normális sebességű hámlás helyett a sejtek felhalmozódnak és kiütéseket hoznak létre. A pikkelysömört emiatt ?immunreakció révén létrejött? (immunmediált) betegségnek is nevezzük.

A pikkelysömör diagnosztizálása

A pikkelysömör vérvizsgálattal nem diagnosztizálható. Az orvos a diagnózist általában az érintett bőrfelület vizsgálata alapján állítja fel. Ritkább esetben kivágják a pikkelysömör által érintett bőr egy kis darabját, és azt vizsgálják meg mikroszkóp alatt.

Referenciák:

1. Cather JC, Menter A. A T-sejtek reakcióinak modulálása a pikkelysömör kezelése során: hangsúly az efalizumabon. Expert Opin Biol Ther 2003;3:361-370. oldal.

2. Krueger G, Koo J, Lebwohl M et al. A pikkelysömör hatása az életminőségre. Az Országos Pikkelysömör Alapítvány által 1998-ban végzett felmérés eredményei. J Am Acad Dermatol 2001;137:280-284. oldal.

3. Tankosic T, Sharma D. Immun- és gyulladásos betegségek. 35. számú tanulmány. A pikkelysömör és a kapcsolódó artropátiák. Decision Resources, Inc, 2001. május.

4. Biondi Oriente C, Scarpa R, Pucino A et al. A pikkelysömör és a pszoriatikus artritisz. Dermatológiai és reumatológiai kooperatív klinikai jelentés. Acta Dermatol Venerol 1989;146(suppl):69-71. oldal.

© 2017 pszori.hu. Minden jog fenntartva.

Please publish modules in offcanvas position.